Welcome visitor you can log in or create an account
A+ A A-

Egyesült Európát!

Az Európai Unió létezésének legsúlyosabb válságát éli át. Az elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság, a szélsőségek, a szeparatizmus terjedése után az új évezred eddigi legnagyobb kihívásával, az európai menekültválsággal kell szembenéznie. Mindezt fűszerezi az orosz-ukrán konfliktus, a Brexit, nem beszélve olyan globális válságokról, mint például az akár az egész emberiség jövőjét veszélyeztető éghajlatváltozás

Ebben a helyzetben természetes, hogy felerősödnek a kétkedő hangok, sokan temetik az Európai Uniót, távolodni látják az egyesült Európa eszméjét. A válsághelyzetből nem találnak kiutat, a globális problémákra nemzeti megoldásokat keresnek. Látni kell azonban, hogy az EU kudarcában hívők tévedésben vannak, egyfajta optikai csalódás áldozatai. A máskülönben csakugyan létező és valóban súlyos válságtünetek pillanatnyi hatása alá kerülve csak a jéghegy megszaggatott csúcsát látják, és nem veszik észre a felszín alatt magát a jéghegyet, amit Európai Uniónak nevezünk. Alábecsülik egyúttal az EU válságokkal szembeni ellenállóképességét, és a tagállamok között mára kialakult erős kölcsönös függőséget, amit az Unió testesít meg.

Mi, az Európai Föderalisták Uniójának Magyarországi Egyesülete úgy gondoljuk, hogy a mai krízishelyzetben talán még időszerűbb az egység erősítése, a fenyegető problémákra a gyógyírt nem a kevesebb, hanem a több Európa jelentheti.

Az egységes Európa, az Európai Egyesült Államok gondolata nem új. Victor Hugo 1849-ben, a párizsi békekongresszuson elnökölve így látta a jövőbeli Európai Uniót: „Eljön a nap, amikor az ágyúkat múzeumokban fogják kiállítani, és az emberek azon tűnődnek majd, hogy vajon mi célt szolgálhattak. Eljön a nap, amikor két roppant csoport, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Egyesült Államok, az egyik a másiknak kezét nyújtja a tengeren át, termékeikkel kereskednek, és megosztják egymással kereskedelmüket, iparukat, művészetüket és ötleteiket”.

Victor Hugonak az Európai Egyesült Államokat vizionáló gondolata elsősorban a béke, demokrácia megvalósítására irányult, létrehozva egy olyan magasabb szintű közösséget, amelyben Európa nemzetei egyesülnek, féltve óvják értékeik gazdag örökségét: az emberi jogokba, a társadalmi szolidaritásba, a vállalkozás szabadságába és a gazdasági növekedés gyümölcseinek egyenlő elosztásába vetett hitet, a védett környezethez való jogot, a kulturális, nyelvi és vallási sokszínűség tiszteletét, a hagyományok és a fejlődés harmonikus összekapcsolását. Ennek a látomásnak a megvalósulása már régen elkezdődött, hiszen az Európai Unió eszmei hátterét 1950. május 9-én fogalmazta meg Robert Schuman, az akkori francia külügyminiszter, és olyan új politikai együttműködést javasolt Európa számára, amely révén a kontinens országai közötti háború elképzelhetetlenné válna. Az Európai Unió létrejöttével az elmúlt évtizedek során korábban nem álmodott értékekkel gazdagodtak a tagországok, az integráció erősödött, a belépő nemzetek száma egyre növekedett. Ennek a folyamatnak a kiteljesedése hozhatja meg a válságokból való kilábalást, a hőn óhajtott egységes Európa létrejöttét.

Hitünk szerint az Európai Unió túl fog jutni a jelenlegi nehézségeken, de ehhez minden tagországnak következetesen ki kell tartania a társadalmi igazságosság, a demokratikus elkötelezettség mellett. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy az uniós intézmények erősek legyenek, demokratikusan és átláthatóan működjenek.

1/ Az egységes Európa kiépítése nagyrészt az eurozóna kiterjesztésén alapszik, ezért szükségszerű, hogy azok a tagországok, amelyek még nem rendelkeznek a közös uniós pénzzel, elkötelezzék magukat az euró bevezetése mellett. Ezen túlmenően az EU-nak haladéktalanul ki kell építenie a bankuniót, s minél egységesebb fiskális és monetáris politikát kell folytatnia, hiszen a mélyebb pénzügyi integráció fontos előrelépés a valódi politikai unió felé. Az eurozónának saját pénzügyi rendszerrel kell rendelkeznie, amellyel képes hozzájárulni a gazdaság stabilitásához. Az EU költségvetésének saját bevételekre, saját forrásokra kell épülnie, ami többek között a széndioxid-kibocsájtás megadóztatásából, valamint a pénzügyi tranzakciókra kirótt közösségi adóból állhat majd össze. Ezzel megszűnne az a gyakorlat, hogy az EU költségvetését a tagországok kormányai által történő közvetlen befizetésekből finanszírozzák. Folytatni kell az EU-integráció alapjait megerősítő és tovább mélyítő olyan intézkedéseket is, mint például a tőkepiaci unió, az energiaunió vagy éppen a digitális unió.

2/ Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az EU új alaptörvénye tovább növelje az Unió cselekvési potenciálját, mind a tagországokban, mind külföldön. Az új alaptörvénynek létre kell hoznia az Unió saját, föderális kormányát, a központosított Pénzügyi Titkársággal egyetemben, amelynek feladata a Pénzügyi és Gazdasági Unió felügyelete lehet. Az Európai Tanács által jelenleg gyakorolt végrehajtó hatalmat át kell ruházni az Európai Bizottságra, s a Bizottság taglétszámát csökkenteni kell. Az Európai Bizottság elnökére, valamint a biztosok személyére az Európai Parlamentnek kell javaslatot tennie, és az Európai Parlamentnek kell kinevezni őket. Az EU döntéseinél, az eddigi egyhangú döntések helyett a minősített többségi döntést kell majd figyelembe venni, ez a döntési forma válik majd általánossá az Unióban. Az Európai Tanács feladata a Miniszterek Tanácsának irányítása lesz.

3/ Flexibilis és demokratikus eljárásrend lesz majd szükséges az uniós törvények elfogadásánál, mely törvények csak abban az esetben lépnek majd életbe, amennyiben azokat az Európai Parlament, valamint a tagországok minősített többsége ratifikálta, illetve abban az esetben, amennyiben egy páneurópai referendum keretében a tagországok, illetve azok polgárainak minősített többsége jóváhagyta azt.

4/ A jelenleg érvényben lévő EU-s alapszerződést, a Lisszaboni Szerződést, alapjaiban teszi próbára a krízismenedzselés. A Lisszaboni Szerződés egyre kevésbé alkalmas arra, hogy az EU képes legyen megbirkózni a jelenlegi kihívásokkal, ezért az alapszerződés felülvizsgálata és átalakítása elkerülhetetlen! Az alaptörvény megváltoztatásához azonban csak abban az esetben szabad hozzáfogni, ha már sikerült felülkerekednie a jelenlegi menekültkrízisen. Az alaptörvény megváltoztatása érdekében támogatjuk, hogy mielőbb sor kerüljön az EU Alkotmányozó Nemzetgyűlésének összehívására.

5/ Az európai föderalisták azt vallják, hogy az EU tagországait tilos kényszerrel rávenni az itt javasolt, előremutató föderalista változások elfogadására. Ugyanakkor a tagországok számára nem engedhetjük meg, hogy az EU új, föderális alaptörvénye számukra előnyös döntéseit elfogadják, míg a számukra előnyteleneket visszautasítsák. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az új alaptörvény tegyen lehetővé egy új EU tagsági kategóriát azon tagországok számára, amelyek nem szándékoznak részt venni a szorosabb európai együttműködésben. Ezen tagországok számára az EU intézményeiben való döntési részvétel természetesen limitálva lesz.

Az Európai Föderalisták Uniója, s vele együtt a föderalisták magyar egyesülete a fenti célok megvalósulásáért küzd, és felhívja, valamint sürgeti valamennyi európai pártot és EU-képviselőt, hogy megszólalásaikban tegyenek hitet az EU átalakítása mellett, és járuljanak hozzá az integráció továbbfejlesztéséhez.